Egy nagyon érdekes önismereti projektbe fogtam bele. Elhatároztam, hogy csinálok egy Podcastet a Spotify-on, mert a Spotify számomra egy kiemelt platform, amiről azt képzeltem, hogy ott csak a nagyon profik vannak meg a zenészek. Magamat egyikbe se soroltam ezek közül és ennél fogva a Spotify „no go” zónává változott – Oda nem megyünk.
Úgy döntöttem megtöröm ezt a képzetet a fejemben, és feltöltök oda podcast epizódokat. Ezt meg is csináltam, de senkivel nem osztottam meg, hogy előbb még bátorságot gyűjtsek, meg kipuhatoljam, hogy egyáltalán tetszik-e nekem ez az irány, és ennél fogva, hogy fenn tudom és akarom-e tartani a hosszabb távon.
Tapasztalatom szerint a legtöbb platformra igaz (próbáltam már FB-vel, Instagrammal és Youtube-al is), hogy ha feltöltesz oda valamit és nem szólsz róla senkinek, akkor nem is találják meg az ismerőseid és mások sem. Ezt arra az esetre értem, amikor létrehozol egy teljesen új oldalat vagy fiókot. Azért akartam ezt kihangsúlyozni, mert korábban mindig attól a fantáziától féltem, hogy kirakok valamit és futótűzként elterjed. Ennyi tapasztalat után most már inkább az van bennem, hogy bárcsak ennyire egyszerű lenne… 
Vissza a Spotify-hoz. Elhatároztam, hogy 40 elkészített epizód után fogom veletek megosztani, mert addigra már biztos leszek abban, hogy ez menni fog. Most a hatodiknál tartok és azért írtam az elején, hogy érdekes önismereti projekt, mert UGYANAZ a forgatókönyv játszódik le bennem, mint amikor megosztom másokkal is azt, amit teremtek. Itt a hatodik epizódnál merült fel először az a gondolat (ami később még jó sokszor fel fog jönni), hogy „szar ez az egész … zsákutca …. nem vezetnek sehová az epizódok … minek csinálom …. nem hoz pénzt, csak nyomom bele az energiámat …”
Egészen eddig azt gondoltam, hogy ezek a gondolatok azért jelennek meg bennem, mert elkezd rámnehezedni a „világ elvárása”: milyennek kellene lenni a tartalmamnak, hogy tessen és hasznos legyen. Most kiderült, hogy ezekhez a gondolatokhoz NEM KELLENEK MÁSOK ???? A forgatókönyv jelenetei szépen sorban ugyanúgy futnak le, mint ha már megosztottam volna az eddigi epizódokat is veletek és feltételeznék valamilyen gondolatok róluk a fejetekben.
Egyrészt ultra szar volt szembesülni ezzel a szokásos forgatókönyvvel, másrészt meg azt hiszem ezekután tisztábban látom a belső mozijaimat.
A szeretet ébredése

A szeretet ébredése

/részlet az Útmutató Csipkerózsikáknak című e-füzetemből/ Csipkerózsika nagyon sok ajándékot kap a javasasszonyoktól, de egyvalamivel csak az álomból való felébredés után találkozik: a szeretettel. Az addig birtokában lévő erényekhez csatlakozik még egy, hogy...

bővebben
Fércmű

Fércmű

Minden hónapban csinálok egy összefoglaló videót, immáron harmadik éve, a pénzügyeimről. Ez amolyan pénzügyi napló, amiben részben konkrét számokat is mondok (mennyi jött be, mennyi ment ki), részben belső állapotokat, felismeréseket, tapasztalásokat a pénz körül. Az...

bővebben
Merre tartasz?

Merre tartasz?

Tegnap voltam a Veli Bej-ben fürcsizni és úsztam picit az egyik medencében. Egyetlen bácsi, úgy néztem ő az úszómester, ücsörgött az egész helyiségben a falnál lévő székek egyikén, a mobilján olvasott valamit. Rajta és rajtam kívül senki más nem volt ott, egyedül...

bővebben
Bevásárlókosár0
Nincs termék a kosaradban!
Vásárlás folytatása
0