Halál
Mindig is foglalkoztatott a halál témája, de egy hete megint intenzíven jelen van. Elkezdtem olvasni Irvin D. Yalom Egzisztenciális pszichoterápia könyvét, ami szintén segíti most a halál témájának kibontakozását, ugyanis az egész könyvet a halál témájával kezdi és azzal, hogy ez a legmélyebb félelmünk egyike, és rengeteg cifrábbnál cifrább elhárító – elfedő manővert fejlesztünk ki, hogy ne kelljen a halál nyers tényével szembesülni. A könyv egyébként a négy végső aggodalmunkkal foglalkozik, melyek: a halál, a szabadság, az elszigeteltség és a jelentésnélküliség. Ezek közül egyik sem könnyű. ‘A halál elkerülhetetlenségének felismerése és a lét folytatása iránti vágy közötti feszültség’ az első csapás. Mivel az ember teljesen szabad és önmaga dönthet tettei felett ebből fakad a második nagy csapás, mégpedig ‘a talajtalanság felismerése és a biztonság, a kapaszkodók, a struktúra utáni vágy közötti ellentmondás. A harmadik egzisztenciális konfliktusunk az ‘abszolút elszigeteltségünk tudata és a kapcsolat, a menedék, a nagyobb egészhez tartozás iránti vágyunk közötti feszültség’. És a negyedik egzisztenciális konfliktus pedig az ‘értelemkereső lény dilemmájából származik, aki egy olyan univerzumban kénytelen élni, amelynek nincs jelentése.’ Yalom ilyen formában szedte össze az alap konfliktusokat, bár számomra az összes összeér a halál témájában.
(tovább…)