A folyó

A folyó

A tegnapi Bécs – Pozsony 54 perces vonat utat arra használtam, hogy gondolatban terápiába mentem. Elképzeltem, hogy előttem ül egy terapeuta és felteszi nekem a kérdést: “Mivel jöttél ma?” Elsőre nem tudtam, mit válaszoljak, mert azon a témán, amit hoztam nagy volt a szégyen. Arról, ami mostanság nyomaszt valahogy nem illik túl sokat beszélni. Aztán mégiscsak előhozakodtam az aktuális kérdéssel. “Mi a franctól érzem úgy, hogy nem érdemlem meg a pénzt? A felszínen az van, hogy szükséges, de érzem, hogy eggyel mélyebb rétegben nagy ívben kerülöm azt, hogy hozzám kerüljön. Az utóbbi másfél évem nyitotta meg mélyebben ezt a témát. A pénz váratlanul felbukkan, majd azon kapom magam, hogy nincs is és egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy meg fog-e jelenni újra.” Erre a terapeuta bátorított, hogy meséljek neki még erről. Azonnal jött egy kép, amihez hasonlítottam a helyzetet. A pénz áramlásról az jutott eszembe, hogy olyan, mintha egy óriási folyómedret szemlélnék, aminek az alján csordogál egy nagyon vékony patakocska. Elvileg rengeteg víztömeg férne el a mederben, de a folyó a kiszáradás szélén áll. A terapeuta azonnal rákapott a képre és mondta, hogy meséljem el neki mit látok még a képen, hol vagyok én, mit érzek…. és ettől hirtelen egy más világban találtam magamat. (tovább…)

Bevásárlókosár0
Nincs termék a kosaradban!
Vásárlás folytatása
0