Agy-takarítás
Bizonyos időközönként rámjön a takaríthatnék a dolgaim között, és ennek nagyon jó apropója volt most aktuálisan az új év kezdete. Ezúttal Marie Forleo videóit használtam a rendszerezéshez és tervezéshez, bár végül csak a rendszerezés valósult meg, a tervezés valahogy most nem akart összeállni. A videók linkjét a bejegyzés végén megtalálod, ha esetleg elszánnád magad te is az agy-takarításra. Átnéztem az egész számítógépemet – doksikat, képeket, lementett dolgokat és megnéztem, hogy mi az, ami csak feleslegesen foglalja a helyet. Ennek a nagytakarításnak osztom meg most néhány felfedezését.
Nagyon sok inspiráló gondolatot, idézetet, képet, útmutatást, e-bookokat és “hogyan csináld” videókat (vagy ezek linkjét) mentettem le a gépemre az utóbbi években azokban a témákban, amikben szerettem volna kibontakozni. A takarításnál rájöttem, hogy ennek nagy része soha nem került felhasználásra, VISZONT tökéletes elhárító mechanizmusként funkcionáltak (nemhiába volt belőlük olyan sok). A grafikailag szépen kivitelezett segédletek megnyugtatták a lelkemet, hogy már haladok az úton a megvalósítás felé. Ez igaz is lenne, ha a lementést felhasználás is követte volna, ami az esetek 99%-ban nem történt meg. Az anyagok elmentése, gyűjtése tehát adott esetben csak a haladás érzetét kelti, de valójában nem az.
Több megkezdett projektem hevert a gépemen, amiknek a “kutatási és tervezési fázisába” sok-sok munkaórát fektettem bele. Keresgélés a Googlen, vélemények gyűjtése, gondolkodás, írás, mind-mapek készítése. A tervezés és kutatás jó dolog, de még a LEGNAGYOBB projektben is el lehet indulni valami kis megvalósító lépéssel, amihez már kötődhet a “valamit elkezdtem” sikerélménye. A túl hosszú ideig tartó keresgélés, gyűjtögetés, készülődés nálam az első lépés megtételének félelméből fakadt, nem pedig azért, mert ekkora előkészületeket igényelt volna bármi. Kis tervezés – kis csinálás – újratervezés – csinálás. Ez egy sokkal hatékonyabb útvonal.
Született jópár “bardo-írásom”. Ezekben az írásokban bennem ragadt érzéseket fejtegettem (düh, féltékenység, utálat, kritika, frusztráció, csalódottság, hibáztatás), amiket annak a személynek nem mertem szemtől – szemben elmondani, leírtam őket, hogy “majd” lesz velük valami, de mivel nem definiáltam sem a “majd” sem a “valami” szavakat, nem lett ezekkel az írásokkal, sem a bennük foglaltakkal semmi. Néha segít durván leírni olyasmit, amivel nem mernék nyíltan kiállni (és jobb is), de ha valóban megosztásra szántam ezt az írást, akkor el kell jutni a letisztázott verzióig és elmondani, vagy kidobni azt az írást. A félútig eljutott írások/gondolatok, csak foglalják a helyet a fejben és a lélekben is.
Az átnézett anyagok, linkek után rájöttem, hogy teljesen hiábavaló és felesleges:
- elmenteni egy könyvet az Amazon (vagy Bookline, Libri és bármilyen más könyvkiadó) kívánságlistájára magamnak, ha nincs tervem, hogy ezek hogyan fognak erről a listáról lekerülni (megvásárlás vagy törlés). Csak gyűjteni őket demotiváló.
- követni egy vloggert és rendszeresen kiakadni a videóin, hogy mennyire magamutogató, meg gazdag, meg szép és irigykedni rá. Azért követni valakit, hogy ezen rendszeresen dünnyögjek értelmetlen. Jobb abbahagyni a követését, ha valóban irritál, vagy elkezdeni lépéseket tenni afelé, hogy megvalósítsam, amit ő, ha tényleg ezt akarom.
- olyan linkeket gyűjteni, amikről 2 hónap múlva már azt sem tudom megállapítani, hogy milyen célból mentettem le (teljesen esélytelen, hogy egy ilyen link bármiben is segítsen engem)
- létrehozni egy “Checkout” mappát a gépemen és ide ömleszteni az összes dolgot, amit szeretnék majd közelebbről megvizsgálni, és megmaradni csak az ömlesztésnél. Rendszeres átnézés nélkül értelmetlen ez a gyűjtés.
Érdekesek számomra a Recept, Lakás és Utazás mappák, amikbe iszonyatosan sok dolgot bírtam lementeni, miközben szinte soha nem főzök, a takarításon kívül nem foglalkozom azzal, hogy hogyan dobhatnám fel a lakást és utazni sem járok sűrűn. Olyan mintha egy alter-egom ezeket szeretné, de a megvalósítás szintjén nem történik semmi. Gyakran mondom azt, hogy a pénz gátol abban, hogy ezekből bármit megvalósítsak, de ez csak kifogás. Kiválogattam a valóban érzelmileg megérintő anyagokat és kitaláltam, hogyan tudnék akár csak egy pici lépéssel is, de közelebb jutni ezekhez. Illetve rájöttem, hogy a lakás képek gyűjtése mögött valami fajta belső biztonságos hely keresése áll, és ettől egyből máshogy néz ki a gyűjtés is, ha tudom, miért csinálom és mit keresek igazából.
A kukában végezte néhány ötlet -kezdeményem is. Ha a kezemet a szívemre teszem, pontosan tudtam, hogy nem fogom őket megvalósítani.
A következő területeken szoktam rendszeresen rendet rakni:
- FB, Instagram: kikövetni mindenkit, aki igazából nem érdekel, eltávolítani az ismerősök közül olyan embereket, akik az ismerőseim számának növelésében jól mutatnak, de igazából nincs sok közöm már hozzájuk (vagy soha nem is volt)
- Email feliratkozások: törlök minden olyan feliratkozást, amit igazából nem is olvasok el
- Fotók a telefonon és a gépemen: sokkal több fotót készítek, mint amit valaha kedvem lenne végig nézni. Érzelmileg fontos fotókat érdemes megtartani, a többi mehet a kukába
- Applikációk, programok: a telefonról és a számítógépről törlök minden olyan applikációt vagy programot, amit nem használok.
- Fájlok: erről már írtam feljebb – minden olyan e-bookot, fotót, idézetet, írást, ami nem szolgál engem, hanem csak a helyet foglalja törlök, ami megmaradt azt pedig átlátható és érthető mappákba rendszerezem. Ezen a rostán nem mennek át a “majd kitalálom ezzel mi legyen” fájlok. Vagy van helye és tudom mit fogok csinálni vele, vagy nincs.
- Telefonszámok és SMS-ek: törlöm a telefonomról olyan emberek telefonszámait, akiket valami egyszeri dolog miatt mentettem le, vagy akiket nem valószínű, hogy fel fogok még hívni, azokat a neveket meg pláne, akiket be se tudok már azonosítani.
A takarítás azért volt egy remek dolog, mert egyrészt több hely lett a szamítógépemen, másrészt pedig intenzívebbé váltak azok a dolgok, amiknek irányába valóban el szeretnék indulni, mivel elengedtem azokat, amik csak helyfoglalók voltak.
És az ígért Marie Forleo videók az elkövetkezendő évtized megtervezésének témájában:
Valamint Angela Braniff elektronikus dolgok takarításához kapcsolódó videója: