Már a vizsga után vagyok, de még a felkészülés alatt történt, hogy kezembe került az asztrológia jegyzet. És ez a jegyzet ismét elindított bennem egy gondolatsort. Elsősorban be kellett ismernem, hogy teljesen félreértelmeztem az asztrológiát, és azt, hogy valójában mit csinál és ezt hogyan csinálja. Bár szembe találkoztam már nagyon találó asztrológiai horoszkópokkal (nem magazinban olvastam el őket, hanem hozzáértő ember mondta nekem, számomra teljesen érthetetlen ábrát sasolva közben), mégis azt gondoltam, hogy az egész hülyeség, és hogy a bolygók állása SEMMIKÉPPEN SEM határozhatja meg az ÉN sorsomat. Egyáltalán, ez valakinek hogy jutott eszébe, hogy a bolygók állásából olvasson? Ez olyan, mint amikor hallottam, hogy lehet kávészemekből is jósolni. Anyám! … na, azt már tényleg egy elvetemült ötletnek és próbálkozásnak tartottam…. És ha nagyon-nagyon őszinte akarok lenni önmagammal, akkor azt is be kell ismernem, hogy azért kiáltottam ki hülyeségnek, mert igazából elhittem, és féltem attól, hogy van egy sorsom, ami előre ki van találva, és nekem nincs választási lehetőségem, végig kell mennem az úton. Féltem attól, hogy meghallom egy asztrológus vagy jós szájából a kegyetlen igazságot a saját életemről, és hogy kénytelen leszek elfogadni azt, ami rám lett osztva, miközben én valami teljesen mást akarnék…
Aztán felvirradt az a nap, amelyiken elolvastam az asztrológia jegyzetet, hogy felkészüljek ebből is a vizsgára, és egy csapásra megváltozott minden… na jó, nem volt ennyire misztikus élmény, beismerem, de azért kísérte egy “Heuréka!!!” érzés.
Az első asztrológiai félreértelmezésem a bolygók által kifejtett hatást érintette. Úgy képzeltem, hogy a bolygók maguk és az éppen elfoglalt állásuk egy bizonyos pillanatban befolyásolják az én sorsomat. Legalábbis szentül meg voltam győződve, hogy az asztrológia ezt mondja. Azt el tudtam képzelni, hogy régen az emberek ebben hittek, hiszen egy ideig azt is elhitték, hogy a viharért az istenek felelősek, na de a mai korban? Persze azt nem tudtam elhelyezni a rendszeremben, amikor valaki egy szinte félelmetesen igaz horoszkópot tárt elém, pusztán abból kiindulva, hogy megmondtam a születésem pontos dátumát és helyét. Olyan volt, mint nézni egy David Copperfield előadást, “Ezt meg hogy csinálta???” érzéssel bennem.
Bár a David Copperfieldes mutatványokhoz nem tudok használható válaszokkal előállni, az asztrológiához részben igen. Az asztrológia ugyanis NEM azt mondja, hogy a bolygók felelősek a sorsunkért, hanem egy mögöttes – univerzális -, mindent átszövő erő az, ami hatást fejt ki, és amelyik ugyanúgy megtalálható a saját életünk mögött, mint a bolygók “élete” mögött is. A bolygók csak leképezik ezt az erőt, láthatóvá teszik, és ezáltal lehet benne “olvasni”, már aki ért a csillagok nyelvén. Ez pontosan ugyanolyan, mint amikor hanghullámokkal hoznak létre ábrázatokat egy nagyon vékony sórétegben.
Érdekességképpen egy videó arról, hogy különböző frekvenciák milyen hangokat hoznak létre
Önmagát a hangot nem látjuk szabad szemmel, láthatatlan “erő”, az általa létrehozott képet a sóban viszont már képesek vagyunk látni, és akár értelmezni is. Na ilyen összefüggésben beszél az asztrológia a csillagok nyelvén (astron = csillag, logos = beszéd, szó).
Tetszett az ezt magyarázó rész a jegyzetben:
“Babonás és bazári elgondolás és megfogalmazás, hogy „a bolygók hatnak a sorsunkra”. Ez olyan lenne, mint azt mondani, hogy az autóban a műszerfalon lévő sebességmutatótól száguld a kocsi.” (Asztrológia jegyzet, Integrál akadémia, Máté Gyöngyvér és Gánti Bence)
Hát, mit ne mondjak,… én is a bazári elgondolást képviselő emberek sorát gyarapítottam eddig. 🙂
Az új magyarázat szerint már kicsit több értelmet nyert számomra ez az egész jóslásos dolog, és azt is megmagyarázta, hogy miért maradt fenn az asztrológia mindmáig, és nem tűnt el a történelem süllyesztőjében. Arra is magyarázatot adott, hogy miért létezik annyiféle jóslás – valaki kártyából, valaki a kávészemekből, valaki az inga mozgásából, és még sorolhatnám. Teljesen érthető ezen módszerek sokasága, hiszen a mögöttes erő, a teremtő és univerzális erő, Isten, ha úgy tetszik, mindenhol ott van, és ezért elméletileg bármiből kiolvasható vagy leolvasható. Amúgy a horoszkóp jelentése is nagyon érdekes, ugyanis azt jelenti “időt látni” (horo=idő, szkóp= látni). Az idő is egy láthatatlan minőség, ugyanúgy, mint a hanghullám, amit emlegettem, mégis létezik egy rendszer, ami képes az idő egy adott pillanatát látni. Mondjuk, a születés pillanatát, ha születési horoszkópról beszélünk. Egy láthatatlan minőség hirtelen láthatóvá válik, és kapunk egy képet arról, hogy megérkezésünk pillanatában milyen erők hatottak ránk és az életünkre. Ez iszonyatosan IZGALMAS, mivel kézhez kapunk egy térképet!!!
És ha már a látásról beszélünk, csak úgy a margóra megírom, hogy az asztrológia a Naprendszer határáig “lát”, ugyanis összesen 10 égitestet használ a terképkészítéshez (Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó, Nap és a Hold). Na, de a maják nem aprózták el a dolgot és a naptáruk kiterjedt az egész Galaxisra! És hogy össze tudd hasonlítani ennek a két dolognak a nagyságrendi különbségét, a Galaxisunkban 10 milliárd csillag van (a Nap ezekből 1). Több a csillag a Galaxisunkban, mint a Földön az ember, mert azokból “csak” valamivel több, mint 7 milliárd van! És az összes Galaxisban lévő csillag körül keringenek bolygók, és a bolygók körül a holdjaik, ugyanúgy, ahogy mi keringünk a Nap körül. Ezt eszméletlen elképzelni! Szóval a maják nagyban gondolkodtak. Létezik egy feltételezés, hogy nem is haltak ki, csak dimenziót váltottak. Hát, ez után a galaxisra kiterjedő naptár história után már ezt is simán el tudom képzelni róluk! 🙂
A lényeg és a legszebb rész viszont csak most jön!!! A térkép nem határozza meg az úticélt, csak eligazít!!! Attól, hogy van egy Magyarországot ábrázoló térképem, nem kell kötelezően Budapestre mennem. Választhatom bármelyik várost úticélként. És ugyanez elmondható az asztrológiáról is. Vannak dolgok, amik befolyásolják az életünket és a sorsunkat, léteznek sorsesemények, egy konkrét helyre, egy konkrét családhoz születtünk. Talán azt gondolom, hogy jobb lett volna Amerikába születni, mint ide. Vagy jobb lett volna beleszületni a Rockefeller családba, vagy a Hawaii-szigetekre. Milyen szép is lenne az óceán partján élni, vagy nem aggódni az anyagiakon…. Az igazság viszont az, hogy ezek mind KIFOGÁSOK és saját magamat gátoló gondolatmenetek. Ugyanis rengeteg minden van hatással az életünkre (néha elsöprő hatással), de csak én döntöm el, hogy mi HATÁROZZA meg az életemet. Egy Tony Robbinsos videóban hallottam ugyanezt a gondolatot pár nappal ezelőtt, hogy amikor valami nem sikerül az életünkben úgy, ahogy elképzeltük volna, akkor hajlamosak vagyunk felsorakoztatni az indokokat, hogy miért nem jött össze: “Túl kevés időm volt rá, nem voltak jók a feltételek, nem volt elég pénzem, hogy kivitelezzem, a főnököm egy barom, a munkatársaim is barmok, ebben az országban semmit sem lehet csinálni, a kormány, az adók… ja, és a csillagok állása sem volt jó….” Tény, hogy ezek mind igazak! Valósan létező okok és indokok, és senki sem hazudik, amikor ezeket elmondja. És nem csak, hogy igazak, de még hasznos útjelzőként is lehet őket használni, hogy hol van elakadás. Nagyon is fontos feltárni őket és őszintén kimondani. A kérdés viszont nem az, hogy ezek igazak-e, hanem az, hogy csak befolyásolnak vagy meg is határoznak engem! Mert ezek az indokok önmagukban nem tudnak MEGHATÁROZNI semmit sem! Csak befolyásolni tudják az eseményeket, és ez nagy különbség.
Ugyanez igaz az asztrológiára is. Éltek olyan emberek, akik óriási dolgokat valósítottak meg, de születésük pillanatában egyik asztrológus sem adott volna egy lyukas garast sem a születési képletükért, mert annyira satnya volt a csillagok állása. Ők mégis egy olyan életetutat jártak be, amit egy asztrológus még csak elképzelni sem tudott volna. Valamit kaptak a tarsolyukba ők is, rájuk is hatott a bolygók állása, az ő bölcsőjük felett is elmondta az egyik tündér az áldást, a másik meg az átkot. Nem azon múlik az életünk, hogy milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, hogy éppen milyen országba vagy milyen családba születtünk, hanem hogy mit csinálunk ezekkel a dolgokkal, hogyan kombináljuk őket össze, mit hozunk ki belőlük a kreativitás, játékosság, bátorság, elszántság által.
Nekem ezért volt az asztrológia jegyzetet elolvasni egy felemelő érzés. A csillagok beszélnek, térképet adnak, amire rá lehet pillantani időnként, hogy merre is vezet az út tovább, de csak eligazítást adnak. Rendelkezésemre áll a térkép, dönthetek, merre akarok menni, útközben meggondolhatom magamat és új távlatok felé indulhatok, én magam is tudok térképet készíteni, sőt, még a térképkészítővel is beszélhetek, ha nagyon akarok, én vagyok a térkép szerint járkáló ember, és az is, aki “lemegy” a térképről, képes vagyok látni a térképet, és nem is kell kívül látnom, mert ez a térkép bennem van…
Bár ellentmondásosan hangzik, de az asztrológia azzal, hogy rámutat a befolyásoló tényezőkre és erőkre, igazából kinyitja a kaput a végtelen lehetőségek felé. Szóval… Quo vadis? Te merre mész? 🙂