K: Félek…. nem merek középre állni, ahol mindenki tisztán lát engem. Mert ha látnak, akkor véleményt fognak alkotni rólam, kinevetnek, észreveszik a hibáimat, amiket én saját magam sem akarok meglátni.

 V: Milyen hibákat?

K: Hogy mennyire nem vagyok tökéletes, hogy tévedek, hogy belegyalogolok más emberek lelkébe, hogy félreértelmezem őket, hogy van hogy képtelen vagyok megérteni őket vagy beleérezni magamat a helyzetükbe, hogy NEM TUDOK SEGÍTENI NEKIK!!! Ez a legnagyobb félelmem, hogy elmondom, hogy én ezt vagy azt ajánlom és hogy ők végül nem fognak tudni ebből profitálni! Elkérem érte a pénzt és képtelen leszek bármiben is előremozdítani őket. Sőt, lehet hogy még vissza is húzom őket az én beszűkült egómból, amit azért néha képes vagyok látni, amikor visszajelez rá valaki.

Egy beszűkült kis egónak látom magamat most, egy szűrőnek, ami megszűri a nagy tartalmakat és olyan kicsire zsugorítja őket, ami még megérthető ép elmével. Ami még felfogható, ami kényelmes és nem okoz különösebb károkat a rendszerben, ami biztonságban tart. Középen lenni nem biztonságos, mert folyamatosan kikezdik ezt a biztonságos burkot, folyamatos támadás éri, míg végül vagy az történik, hogy szétesik, vagy bekeményedik és ezekből egyik sem kellemes.

 K: Nevezd meg pontosan, hogy mitől félsz. 

V: Attól, hogy:

  • nem tudok segíteni
  • visszahúzok

 K: És mi történik amikor nem tudsz segíteni vagy visszahúzol valakit?

V: Érzem a hatásomat és ez megrémít. Ilyenkor érzem, hogy hatással vagyok valaki más életére és hogy ez a hatás nem elenyésző, hanem jelentőségteljes. Félek a hatásomtól másokra, mert nem tudok garanciát adni arra, hogy ez a hatás mindig csak jó lesz. Benne van a pakliban, hogy nem lesz jó.

K: Mesélj nekem a jó hatásról és a nem jó hatásról.

V: A jó hatás az, amikor valaki a velem való kapcsolat után több, mint ami előtte volt. Több ismerete van, jobb kedve, szabadabban érzi magát, szebb színekben látja a világot, kedve van kilépni a világba, bátrabb, szeretve érzi magát, azt érzi, hogy van remény.

A nem jó hatás az, amikor visszahúzom őt, amikor a bőségből szűkösségre állítom át, amikor a jókedvből rosszat csinálok, amikor a szabadságban határokat szabok, amikor elutasítom, amikor nem hallom tisztán azt, amit közölni akar, amikor a saját nézeteimet akarom rányomni, amikor azt érzem, hogy mindenképpen nekem van igazam, amikor az én világomat akarom rányomni, amikor jobban tudom, hogy neki mi a jó, mint ő saját maga, amikor megijedek tőle és elbújok, amikor kételkedek benne és magamban, amikor haragszom rá és hibáztatom, amikor kiborulok, amikor kiabálok, amikor megszégyenítem őt, amikor kibeszélem a háta mögött, amikor nem kommunikálok vele tisztán, amikor nem mondok valós dolgokat, amikor a saját szégyenemből kiindulva kapcsolódom hozzá, amikor el akarok rejteni valamit előle, amikor el akarok tőle venni valamit (leginkább energiát, tudást, pénzt, védelmet, szeretetet, megbecsülést, elismerést, törődést).

 K: Arról már hallottál, hogy minden “rossz” valamire jó?

V: Igen, ősrégi közhely.

 K: És szerinted igaz?

V: Igen, biztos hogy igaz, ezt mutatja a kínai jin-jang szimbólum is.

 K: Ennek fényében még mindig azt gondolod, hogy lehet kifejezetten rossz hatásod az emberekre, ami csak és kizárólag rossz és nincs benne semmi pozitív? Illetve, hogy ne tudnál BÁRMILYEN rossz hatásból kihozni valami jót magad vagy a másik számára?

V: Nem tudom. Biztosan lehet tanulni minden rossz tapasztalatból is. Ilyen szempontból teljesen egyenértékűek a rossz és a jó tapasztalatok- hatások másokra. Azt hiszem, hogy a szándék fontos. Hogy jó szándékkal közelítek valakihez, nem ártóval. Erre már rájöttem a reklamáció kezelésnél is, hogy tök mindegy, mennyi van belőle a fontos, hogy milyen következtetést vonok le belőlük és hogy mi A VÁLASZOM a panaszra. Tudtam, hogy soha sem lesz olyan, hogy minden áru mindig tökéletes állapotban lesz és minden vevő tökéletesen elégedett lesz. Csak azt tudtam befolyásolni, hogy miként reagálok a felmerülő hibákra.

K: Úgy tűnik ,hogy ez a rész, akit hogyan is nevezzünk…..?

V: Hunter :))))

 K: Oké. Tehát Hunter tisztában van a HATÁSÁVAL. Mindegy hogy jó vagy rossz hatásról beszélünk a te olvasatodban, a lényeg az hogy tudatos a hatásra és arra, hogy nincs olyan hogy zéró hatás. Valamilyen mindig van és az egyetlen amit befolyásolhatsz, az a SZÁNDÉK és a VÁLASZ. Így van?

V: Igen, ezzel egyet tudok érteni. I have impact on the world. 

Most talán annyiban nehezebb a pálya az üzlethez képest, hogy ÉN vagyok az áru. Nem mondhatom azt, hogy a kínaiak szart gyártanak és erre nekem nincs semmi hatásom, hanem saját magamat viszem piacra, az ÉN arcomat, az én nézeteimet, az én érzéseimet, az én tudásomat, az én ismereteimet és tapasztalataimat és közszemlére bocsájtom őket.

Mi van, ha hiányosak? Mi van, ha nem elegendőek? Mi van, ha röhejesek és banálisak lesznek? Mi van, ha az ügyfelem ügyesebb és okosabb lesz nálam? Basszus! Az nagy leégés lenne!

 K: Mi van azzal, amit a tanító – tanítvány kapcsolatról tudatosítottál?

V: ….. hogy egy bizonyos szinten egyenrangúak és kellenek egymásnak….

 K: Igen, amit az előbb elmondtál, az pont erről szól.

V: Valóban. Egyfolytában kölcsönhatásban vagyunk és soha senki életébe nem érkezünk meg úgy, hogy ne lenne ott dolgunk.

K: Hogy vagy most?

V: Nyugodtabb vagyok.

K: El tudod képzelni, hogy velem gyere a kör közepére? Annak tudatában hogy hatással vagy a világra, a környezetedre, azokra az emberekre, akikkel körbe vagy véve és akiket az életedbe sodor a sors?

És nem kell örökre elhagynod a helyedet – a vadászlest! Nagyon értékes hely, ahol egy pillanatra megpihenhetsz, szemlélheted a dolgokat kívülről, értékes gondolatokat tudatosíthatsz. Ha viszont sokáig benne maradsz, elvágod magad az élettől.

V: Tudom. Tisztában vagyok ezzel és jól esik, hogy kijöttél hozzám. Jól esik, hogy itt vagy velem és beszélgetsz velem, hogy hallod, amit mondok és elhiszed azokat a dolgokat, amik bennem vannak. Jól esik kimondani, hogy félek. Felemelő érzés.

 K: Milyen lenne kipróbálni a hatásodat a világra?

V: Érdekes, fejlődést elősegítő, megmozdító, kreatív, életteli 🙂

 K: Akkor meghívlak a kör közepére, Hunter 🙂 

3 fontos gondolat Huntertől:

  • nincs pozitív vagy negatív hatás, csak hatás. Döntő fontosságú a szándék, ami a cselekedeteid mögött van. Erre helyezd a fókuszt és ezt vizsgáld, ha már valamit vizsgálni akarsz mindenképpen 🙂
  • Nincs alá és fölérendeltség a kapcsolatokban. Egyenrangúság van. Az alárendeltség érzése abból fakad, amikor nem a 100%-ot adod bele a kapcsolódásba.
  • Bármikor visszatérhetsz a vadászlesre, ha szükséges és csendes szemlélődésben visszanyerheted az elveszített egyensúlyodat. Utána menj, és éld meg az erdőt teljes szépségeben.

U.I: Ez egy segítő beszélgetés struktúra, ahol dominálnak a nyitott kérdések, pontosítás, a lehető legnagyobb ítéletmentesség, elfogadás, pozitívba átforgatás. Tükrözi azt, hogy a kérdező és válaszoló éppen hol tartanak és milyen szemléletből nézik a világot, nyilvánvalóan száz másik irányba is elmehetett volna a párbeszéd.

U.U.I: Ez a beszélgetés nem fikció, de nem is a valóság, ugyanis bennem belül történt meg két én-rész között, én pedig leírtam. 🙂

Bevásárlókosár0
Nincs termék a kosaradban!
Vásárlás folytatása
0