Belebotlottam egy MarieTV epizódba, ahol Marie Forleo vendége ezúttal Dan Buettner volt, a boldogság és a hosszú élet szakértője.
Dan nagyon érdekes (tudományos) dolgokat mondott a boldogságról és arról, hogy mi az, ami legnagyobb hatással van erre az emberek életében.
Dan Buettner újságíró, szerző, előadó, tanár, de azt hiszem, hogy leginkább felfedező és kutató. A National Geographic zászlója alatt kutatott mindenféle rejtélyek után a világban, amikor 2000-ben rátalált egy egészségügyi kimutatásra arról, hogy Okinawán, Japán déli régiójában, kifejezetten hosszú élettartalmú emberek élnek, akiket nem sújtanak a nyugati betegségek, vagy csak nagyon kicsi százalékban. Dan azonnal ráharapott erre a “rejtélyre”. Először tehát a hosszú élet titkát kutatta, majd később a boldogságét is. Kimutatták, hogy a hosszú életre leginkább az életstílus és a környezet vannak hatással. Egy dán kutatás pedig alátámasztotta, hogy csak 20%-ban vannak a gének hatással arra, hogy egy átlag ember meddig él.
Vissza a boldogság kérdéséhez. Hogyan lehet mérni a boldogságot, hogy összehasonlítható legyen a világ különböző pontjain? A kutatók a boldogság három szeletére kérdeznek rá a felmérésekben:
1. Megelégedettség az élettel (Life satisfaction) – Ha értékelned kell az életedet 1-10 skálán mennyire boldognak értékelnéd? Ennek az a hátránya, hogy tudatosan csak az életünk 2%-ra emlékszünk, a kimagaslóan boldog, vagy kimagaslóan fájdalmas pontokra és az utolsó 24 órára, tehát igazából nem biztos, hogy az egész életünket tényleg figyelembe tudjuk venni, amikor válaszolunk.
2. Az élet megélése (Experiencing life) – Ebben az esetben az érzésekre kérdeznek rá a kutatók. Az utóbbi 24 órában mennyit nevettél, mennyit voltál stresszes, dühös stb. Ebből kapnak egy pillanatképet arról, hogy miként élik meg az emberek a mindennapi életüket.
3. Az élet értelme (Purpose) – Milyen gyakran tudod használni az erősségeidet? Ebben az esetben a kutatók azt vizsgálják, hogy valaki érzi-e, hogy az életének értelme van, és hogy milyen mértékben éli meg, hogy valami fontosat csinál, amiben ráadásul még jó is.
Ha ezt a hármat megkérdik a világ több részén egyforma módon, akkor lehet mérni, hogy az emberek hol a legboldogabbak és mik azok a tényezők, amik a boldogsággal összefüggenek. Dan-ék így állapították meg a “blue zones”-nak nevezett boldog helyeket a földön (ezek közé tartoznak Szardínia, a Görögországhoz tartozó Ikaria sziget, Costa Rica, vagy az említett Okinawa).
Szingapúr a legjobb példa az első számú boldogságra (Life satisfaction). Biztonságos hely és jól belátható a siker görbe – megfelelő iskolába mész, megfelelő munkád lesz utána, kitartóan dolgozol, amivel kiérdemled a státuszt és az anyagi biztonságot.
Costa Rica (főleg Cartago) a második fajta boldogság kiemelkedő helye, ahol az emberek élvezettel élik a mindennapi életüket. A városok ugyanis olyan módon vannak kiépítve, hogy az emberek gyakran és szabadon tudjanak interakcióba lépni egymással. Az egyik legjobb előrejelzője annak, hogy mennyire értékeli valaki boldognak a mindennapi életét az, hogy napi szinten mennyi órát tölt élő emberi interakcióban azokkal az emberekkel, akiket szeret. A legboldogabb emberek napi 7 órát töltenek el ilyen módon.
A harmadik típusú boldogság képviseletére észak Dániát választotta a National Geographic csapata, ugyanis Dániában meg van oldva a betegek ellátása, az iskoláztatás és a nyugdíj is, tehát nem ezek függvényében döntenek az emberek arról, hogy hol dolgozzanak. Dániában a státusz sincs különösképpen ünnepelve, tehát senkit sem magasztalnak fel a Prada táskája, vagy a Mercédesze miatt. Itt tehát az emberek nem a státusz és a biztosítások miatt fogadják el az állást, hanem azért, mert szeretnék azt csinálni. Amerikában a Gallup felmérése szerint csak 30% az embereknek dolgozik olyan helyen, amit szeret. Észak Dániában 80%.
Dan-től sokszor kérdezik, hogy mi a boldogság titka, de szerinte ez ugyanolyan kérdés, mintha besétálnánk az orvoshoz, hogy betegek vagyunk és gyógyítson meg. Nem tudja megtenni, amíg nem vizsgál meg, nem látja az egyéni értékeket.
Ugyanígy van ez a boldogsággal is, mégpedig a három felsorolt komponens kiegyensúlyoztt jelenléte biztosítja a boldogság érzetet:
- Megelégedettség az élettel, büszkeség (pride) – a megelégedettség érzése az élet fő területein
- Hogyan éled meg az életet, az élvezet (pleasure) – a mindennapi pozitív élmények és érzések
- Életcél (purpose) – a szenvedélyed, a motivációd, az amitől értelme van az életednek és kapcsolatban érzed magadat a világgal
Kereshetsz negyed millió dollárt évente és a barátaid mind büszkék lehetnek rád, de ha a napi szinten nem élvezed az életedet, akkor nem jelenthetjük ki, hogy boldog vagy.
A tudomány szerint a boldogságunk 50%-át meghatározzák azok a tényezők, amik már születésünk pillanatában megvannak, a többi 50%-on aktívan dolgozhatunk. Dan szerint mindannyiunknak van egy előre meghatározott skálája, amit elképzelhetünk úgy, hogy 1-10 terjedő. Egy boldog ember a jó napján mondjuk a 10-en van, rossz napján pedig 6-on. De valaki, aki ennél rosszabb életkörülményekbe született, annak ugyanezen a skálán a jó napja 6-os, a rossz meg 2. Mindenki a saját skáláján tud igazából mozogni.
Ha a boldogság egy torta recept lenne, akkor ezek az alapanyagok szükségesek hozzá:
- étel,
- lakhatás,
- részesülés az oktatásban,
- kielégítő munkahely,
- elkötelezett párkapcsolat (a gyerekvállalás nem feltétel),
- az az érzés, hogy képes vagyok adni valamit.
A környezetünk – az hogy hol élünk és mivel vesszük körbe magunkat, van a legnagyobb hatással a boldogság érzetünkre.
Mit tehetünk akkor, ha nem tudunk elköltözni egy másik (boldogabb) helyre? Az első, amire hatással tudunk lenni, azok a barátaink, akik körbevesznek minket, ugyanis a boldogtalanság és a magány érzése ragályosak és ezt mérni is lehet tudományosan. A barátok esetében az a fontos, hogy tényleg szívből tudjunk beszélni velük, akkor is mellettünk legyenek, ha nem áll túl jól a szénánk és szeretnünk kell őket. Ami fontos, azok az élő találkozók, nem pedig Facebook chat vagy Skype.
A másik a pénzügyi biztonságot támogató döntések, amelyeknek háromszor erősebb hatása van, mint a fogyasztásnak. Ez azt jelenti, hogy ha hozzájutunk elkölthető pénzhez (fizetésemelés, bónusz, nyeremény, stb.) akkor sokkal nagyobb mértékben tudunk hatni a boldogságunkra ha hosszútávú célba fektetjük be (kifizetjük a hitelt, életbiztosítást kötünk, spórolásba fektetjük), mintha valami minket boldoggá tevő kütyüt vagy bármi rövidtávút vennénk. A megvásárolt tárgyak 9-14 hónapra biztosítják a boldogságot, míg a pénzügyi biztonság évekre, évtizedekre vagy akár élethosszig fennmarad.
A harmadik tényező a munka. Felmérések bizonyítják, hogy az, hogy mennyire vagyunk szívesen munkában nem a fizetés magasságától függ, a főnöktől, vagy a munkatöltetünktől, hanem attól, hogy van-e a munkában legjobb barátunk.
Dan sokkal többre tartja a környezet rendezését, mint a pozitív pszichológia technikáit (pl. Hála napló). Nem azért, mert azok nem működnek, működnek, de csak rövidtávon (pár hónap erejéig). Szerinte ez hasonlít a különböző fogyókúrákhoz – senki sem vitatja, hogy egészséges, lefogysz tőle és hosszabb életed lesz, de nagyon kevés ember marad meg ennél az életformánál hosszútávra.
Ha a környezetünket berendezzük a boldogságra, akkor az “lökdösni” fog a boldogság felé, és majdhogynem automatikusan történik az, hogy jobban érezzük magunkat, anélkül, hogy igyekeznénk, vagy gondosan megtervezett lépéseket tennénk.
Az okinawai emberek szótárában nem létezik a “nyugdíj” szó, mert nem osztják fel két részre az életüket – produktív élet, és nem produktív élet. Törvények sem mondják ki, hogy egy bizonyos kor felett abba kellene hagyni a munkát. Fontos számukra az “ikigai” fogalma, ami valami olyasmit jelent, hogy “az ok, amiért reggel felkelek”. Az ikigai nem csak azt foglalja magába, amit az illető szeret csinálni, hanem a felelősség fogalmát is. Annak a felelősséget, hogy valamit adjon is a világnak a tevékenysége által. Azokon a helyeken, ahol az emberek nagy százaléka magas kort él meg az idősek aktívan részt vesznek a fiatalok életében. Ismert például a “nagyszülő effektus”, ami azt jelenti, hogy ha az unokák közelében lakik valamelyik nagyszülő (vagy mindkettő), akkor a gyerekek ritkábban betegednek meg.
Az ikigait úgy lehet megtalálni, hogy leírjuk egymás mellé négy oszlopba:
- Mik az értékeim (amiben jó vagyok)?
- Mit szeretek csinálni?
- Mit adhatok a világnak (amire a világnak szüksége van)?
- Miben vagyok jó (amiért pénzt is elkérhetek)?
És megnézzük, hogy hol van ezeknek a dolgoknak a metszete. Ezután megnézhetjük, hogy ez -e az a dolog, amit dolgozunk, illetve hogy az emberek, akik körbevesznek minket ebben a küldetésben támogatnak, vagy inkább hátráltatják azt. (A kép forrása: http://www.internetwork.hu)
Összegezve, aláhúzva, a hosszú életre és a boldogságra egyaránt nagy hatással van a szociális háló, ami körbevesz minket és a hely, ahol élünk. Amerikában például elérhető a Gallup által végzett felmérés (Gallup-Sharecare Well-Being Index), amely rangsorolja a városokat a jólét szerint (a boldog helyeket). És bármennyire is furcsán hangzik, jelentős mértékben lehet javítani a boldogság érzeten pusztán azzal, hogy egy “listavezető” helyen élünk.
Dan szerint kitűzni egy célt, amiről azt gondoljuk, hogy boldoggá fog minket tenni, majd ennek alárendelni mindent nem annyira jó ötlet. Sokkal jobb ötlet megnézni, hogy statisztikailag mik azok a dolgok, amik hatással vannak a boldogságunkra, és azokra építkezni.
A weboldalukon találtam egy ábrát is arról, hogy mi az a 9 dolog, amit a blue zones-nak nevezett helyeken élő emberek csinálnak, és amelyeket a hosszú és boldog élet titkának is lehetne nevezni (https://www.bluezones.com/2016/11/power-9/) Köztük van az egy pohár bor naponta is 🙂
Természetes mozgás – a hosszúéletű emberek élete úgy van berendezve, hogy természetes módon mozognak (pl. kertékeszkednek)
Életcél – ikigai (lásd feljebb)
Kiengedni a gőzt – még a blue zones-ban élő emberek sem mentesek a stressztől, de figyelnek arra, hogy minden nap időt szánjanak arra, hogy kitisztítsák az elméjüket (ima, happy hour, délutáni alvás…)
80% szabálya – abbahagyni az evést, amikor a gyomor 80% telített. A hosszú életű emberek a legkissebb porció ételt este eszik és aztán már nem esznek aznap.
Növényi alapú étrend – főleg babok, szója, lencsefélék, hús maximum 5x havonta.
Bor ötkor – a trükk meginni 1-2 alkoholt minden nap barátokkal és / vagy étel mellé
Odatartozás – kutatások kimutatták, hogy havonta 4 részvétel bármilyen hitre alapozott szertartáson növeli az élettartam hosszát 4-14 évvel
A szerettek első helyen – a szülők és nagyszülők közelében élni vagy velük egy házban, valamint elkötelezett kapcsolat élni egy élettárssal
Támogató törzs – a világ leghosszabban élő emberei választanak maguknak, vagy beleszületnek olyan közösségekbe, amelyek támogatják az egészséges életmódot. Kutatások kimutatták, hogy a dohányzás, a túlsúly, a magány de a boldogság is ragályosak.
Források:
https://www.bluezones.com
https://www.marieforleo.com/2018/07/dan-buettner-longevity-happiness/
Blue zones könyvek