#önismeret #felállás a kudarcból #sebezhetőség #belső erő
Elkészítettem egy kivonatot, mégpedig Brené Brown: Bátraké az erő c. könyvéből. Következik az összefoglaló rövid verziója. A hosszabbikat pedig a bejegyzés végén találod (amit le is tudsz tölteni).
A könyv fő üzenete: “Bukj el! Kelj fel! Próbáld újra!”
A Bátraké az erő valós példákon keresztül mutat rá, hogy még a legfelkészültebbek is elbuknak és kudarcok érik őket, ugyanakkor az ezekből való talpraállás bátorrá tesz minket. A talpraállás folyamatának célja, hogy a hibáink által bölcsebekké váljunk, és hogy a kudarcok ellenére nyitott szívvel éljük az életünket.
A bátor talpraállás három lépése:
- Besétálás a történetünkbe – kíváncsiak vagyunk az érzéseinkre és arra, hogy hogyan függenek össze gondolatainkkal és viselkedésünkkel.
- Birtokba vesszük a történetünket – teljesen őszintén feltárjuk magunk számára a történetünket, majd hajlandóak vagyunk megkérdőjelezni annak igazságtartalmát
- Forradalom – új befejezést írunk a történetünknek, ami által nyitottabban és szeretetetteljesebben tudunk viszonyulni a világhoz körülöttünk (megváltoztatjuk az alap hiedelmünket).
“A nagy kérdés az, hogy képes leszel-e teljes szívvel igent mondani a rád váró kalandra.” Joseph Campbell
Brené több konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan néz ki a talpra állás folyamata a gyakorlatban. Következzen ezekből egy:
A történet Brené és férje Steve között játszódott le. Az egyik nyáron Brené és Steve kora reggel elmentek úszni a közeli tóba. Sokszor úsztak már együtt ebben a tóban és ezúttal is megálltak a tó közepén, hogy megnézzék vannak-e elkerülendő csónakok a nyílt vízen. Brenét teljesen elvarázsolta a kora reggeli természet látványa, elragadtatásában férje felé fordult és a következőt mondta neki: – Annyira örülök, hogy eldöntöttük, ezt együtt csináljuk! Gyönyörű itt! – Mivel Steve nagyon jó az érzései kifejezésében Brené hasonlóan ömlengő válaszra számított tőle, ehelyett Steve csak ennyit válaszolt: – Ja. Jó a víz. – és folytatta az úszást. A túlparton Steve rögtön megfordult és már indult is vissza a mólóhoz, ahonnan elindultak, de még mielőtt kimászott volna a szárazföldre Brené megkérte, hogy menjen vissza a vízbe és beszéljék meg, ami történt, ugyanis pontosan tudta, hogy milyen vita és feszültség fog kerekedni abból, ha ezt nem teszik meg.
Felismerés – Besétálás a történetbe
Brené megfigyelte, hogy legszívesebben sikítana, megbántva érezte magát, csőbe húzva, kiszolgáltatva. Neheztelt Steve-re, amiért az őszinte kapcsolatteremtési gesztusára ennyire elutasítóan és hidegen reagált. De vajon milyen sztori rejlett ezek mögött az érzések mögött?
Összerázódás
“Úgy érzem, lerázol, és ez a sztori íródott a fejemben, amit lehet, cask kitalálok, hogy úszás közben engem néztél, és vagy azt gondoltad, hogy: Apám, ez öregszik. Nem tud már gyorsúszni sem. Vagy azt, hogy: Az biztos hogy nem úgy feszül rajta a Speedo, mint huszonöt évvel ezelőtt.”
Steve első körben elutasította az erről való beszélgetést, de miután Brené nem tágított, kiderült, hogy Steve távolságtartó viselkedése mögött is egy sztori húzódik: az előző éjjel azt álmodta, hogy ugyanezen a tavon veszélybe került az 5 gyerekük és ő az egyiket nem tudta megmenteni. Ezért volt olyan feszült és ezért nem tudott semmi másra koncentrálni csak az úszásra. Amikor Brené meghatódva köszönte meg őszinteségét Steve felcsattant és azt mondta, biztos abban Brené egy kemény fickóra vágyik, aki meg tudná egy ilyen helyzetben menteni a gyerekeiket.
Forradalom
Mindketten beleragadtak a szégyentörténetükbe: Brené a testképpel, Steve a teljesítménnyel kapcsolatos félelmeibe. Miután mindketten mertek sebezhetőnek mutatkozni egymás előtt és a másik ezt megértéssel kezelte, a feszültség feloldódott, a kapcsolat köztük helyreállt.
Ha úgy döntünk, hogy bátran éljük az életünket, borítékolható a bukás. Vagy kényelmesen élünk, vagy bátran, de a kettő együtt nem működik.
Az összefoglaló teljes verzióját itt találod: